Kortársaihoz hasonlóan
õ is feltételez egy -harmonikus- természeti állapotot,
amikor az "ember természeténél fogva jó", s
csak a természetes egyenlõtlenség létezett
(életkor, értelmi képességek stb. szerinti
eltérések). Idõvel, a magántulajdon megjelenésével
felbomlott a természeti állapot, megszûnt az egyenlõség,
s a magukra maradt egyének léte kezdett kilátástalanná
válni. A gazdag-szegény, hatalommal bíró-gyenge
(hatalom nélküli), uralkodó-szolga ellentét mindenképp
változáshoz vezetett. Rousseau a Társadalmi szerzõdésrõl
c. mûvében újfent elutasítja a vissza a természetbe
álláspontot, s míg a második értekezésben
csak az okok vizsgálatáig jutott el, addig A társadalmi
szerzõdésben már a megoldást is körvonalazza. Mielõtt e mûvét megírta volna (1762) élete
többször is új fordulatot vett: az Értekezések
sikere után Genf vezetõi meghívták a városba,
s mivel épp összekülönbözött az enciklopédistákkal,
el is fogadta a meghívást. Rövidesen azonban Genfbõl
is mennie kellett az Emile és A társadalmi szerzõdés
miatt, de Párizsba sem térhetett vissza, mert a Sorbonne
és a párizsi parlament is elítélte ezen írásait.
- Jean-Jacques Rousseau idézet (121 idézet) | Híres emberek idézetei
- Rousseau vissza a termeszetben 2017
- Vissza a természetbe, gyerekek! | Magyar Krónika
- Lassú menekülés | Magyar Narancs
- Rousseau vissza a termeszetben youtube
- Rousseau vissza a termeszetben 5
Jean-Jacques Rousseau idézet (121 idézet) | Híres emberek idézetei
- Xin park kecskemét map
- Rousseau vissza a termeszetben
- Rousseau vissza a termeszetben 2018
- Kortárs Online - Vissza a természethez!
- Rousseau vissza a természetbe
- Rousseau vissza a természetbe gondolata milyen művekben jelenik meg?
- Rousseau vissza a termeszetben 4
Rousseau vissza a termeszetben 2017
Vissza a természetbe, gyerekek! | Magyar Krónika
Lassú menekülés | Magyar Narancs
Jean-Jacques ROUSSEAU (1712-1778)
Genfben született, mélyen vallásos hugenotta családban, s ebben a szellemben is nevelkedett. Órásmester atyja megismertette az irodalommal is, esténként a klasszikus és korabeli szerzõk mûveit olvasták. Plutarkhosz hatása politikai tárgyú mûvein is érzõdik. Az olvasás mellett a másik nagy szenvedélye a természetben való barangolás volt, (olyannyira bele tudott feledkezni a sétákba, hogy Genfet is azért hagyta el mert a város kapuinak zárása után ért csak vissza, s nem mert már hazatérni. ) Tizenkét éves korától több mesterségre is ki akarta taníttatni az apja, de egyik sem nyerte meg Rousseau tetszését, végül vésnöki munkából tartottta el magát. Tizenhat éves korában elhagyta Genfet, s Savoyába ment, ahol egy idõre áttért katolikus hitre. Majd több éven keresztül Madame de Warensnél talált menedéket, s itt nyílt lehetõsége az érzelmi elmélyülésen túl az alaposabb mûvelõdésre is. 1743-ban a velencei francia követ titkára lett, s keményen dolgozott is, de nem kapta meg a fizetségét, ezért Párizsba ment, ahol kottaírással kereste a megélhetéshez szükséges pénzt.
Rousseau vissza a termeszetben youtube
Kortársaihoz hasonlóan õ is feltételez egy -harmonikus- természeti állapotot, amikor az "ember természeténél fogva jó", s csak a természetes egyenlõtlenség létezett (életkor, értelmi képességek stb. szerinti eltérések). Idõvel, a magántulajdon megjelenésével felbomlott a természeti állapot, megszûnt az egyenlõség, s a magukra maradt egyének léte kezdett kilátástalanná válni. A gazdag-szegény, hatalommal bíró-gyenge (hatalom nélküli), uralkodó-szolga ellentét mindenképp változáshoz vezetett. Rousseau a Társadalmi szerzõdésrõl c. mûvében újfent elutasítja a vissza a természetbe álláspontot, s míg a második értekezésben csak az okok vizsgálatáig jutott el, addig A társadalmi szerzõdésben már a megoldást is körvonalazza. Mielõtt e mûvét megírta volna (1762) élete többször is új fordulatot vett: az Értekezések sikere után Genf vezetõi meghívták a városba, s mivel épp összekülönbözött az enciklopédistákkal, el is fogadta a meghívást. Rövidesen azonban Genfbõl is mennie kellett az Emile és A társadalmi szerzõdés miatt, de Párizsba sem térhetett vissza, mert a Sorbonne és a párizsi parlament is elítélte ezen írásait.
Rousseau vissza a termeszetben 5
Másrészt Machiavelli, Grotius, Pufendorf, Althusius és
Montesquieu tanai is hatással voltak rá. A társadalmi szerzõdés kiinduló gondolata
az, hogy "az ember szabadnak született, s mindenütt láncon
van". Ennek az az oka, hogy a természeti állapot megszünt. Míg a természeti állapotban az ember mint erõs,
magányos egyén élt, az érzéseire hagyatkozhatott,
az önszeretet (amour de soi) kialakította az együttérzést,
mely biztosította az egyenlõséget és a szabdságot. Ezt a harmonikus, idillikus állapotot törte meg a magántulajdon
megjelenése, mely munkamegosztáshoz, konkurrenciaharchoz;
az önszeretet megszûnése pedig önzéshez vezetett. Így váltotta fel az érzelmeket, a kultúra,
a gondolkodás uralma, mely az embereket megfosztotta a természetes
szabadságuktól, s az erkölcsök meggyengülésével
az emberek szolgává váltak. (ezen elvesztett szabadság
visszaszerzésének egyik lehetséges útja a helyes
nevelés, melyet az Emile-ben írt le, s melynek lényege
a szív kimûvelése, a "negatív nevelés",
azaz nem szabad töméntelen tényanyagot súlykolni
a bontakozó gyermeki lélekbe, hanem magából
a dolgokból kell tanulnia, s csak a fiatalság kezdetekor
szabad mûvészetre, irodalomra és vallásra tanítani. )