A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Nevezetes határértékek [ szerkesztés]
∞ 0 alakú határértékek [ szerkesztés]
Állítás – Ha > 0, akkor
Bizonyítás. a = 1-re az állítás triviális módon igaz. Legyen először a > 1. Ekkor a számtani és mértani közép között fennálló egyenlőtlenséget használjuk:
ahol a gyökjel alatt n -1-szer vettük az 1-et szorzótényezőül azzal a céllal, hogy a gyök alatt n tényezős szorzat álljon. Ekkor az n -edik gyök szigorú monoton növő volta miatt
és a rendőrelv miatt így
Bizonyítás. A bizonyítás meglehetősen trükkös. A gyök alatti kifejezés alá alkalmas darab 1-et írva majd a számtani-mértani egyenlőtlenség növelve, a rendőrelvet kell alkalmaznunk:
Állítás – Ha p n > 0 általános tagú sorozat polinomrendű, azaz létezik k természetes szám és A pozitív szám, hogy
akkor
Bizonyítás. Legyen 0 < ε < A. Egy N nagyobb minden n indexre
ahonnan
és
Ekkor a rendőrelvet használva, mivel
ezért
Feladatok [ szerkesztés]
1. Konvergens-e az alábbi sorozat és ha igen, adjuk meg a határértékét!
Magyarul
(Útmutatás: közvetlenül rendőrelvvel, vagy a polinom n-edik gyökének határértékére vonatkozó állítással. ) 2. Konvergens-e az alábbi sorozat és ha igen, adjuk meg a határértékét! (Útmutatás: a legmagasabb fokú tag felével becsüljük felül (vagy alul, ha kell) a kisebb fokú tagokat, majd alkalmazzuk a rendőrelvet. ) Megoldás
Itt az sorozat indexsorozattal képezett részsorozata, így az 1-hez tart. Ahol felhasználtuk, az előző egyenlőtlenség végén kiszámolt határértéket. 1 ∞ alakú határértékek [ szerkesztés]
Állítás – Ha x tetszőleges valós szám, akkor a
általános tagú sorozat konvergens és ha m egész, akkor
ahol e az Euler-szám. Pontosabban belátható, hogy racionális x -re a sorozat határértéke a képlet szerinti. Valós x -re az állítás kiterjesztése a függvények folytonossági tulajdonsága segítségével történik. Bizonyítás. Először belátjuk, hogy a sorozat x > 0-ra konvergens. Ezt ugyanazzal a trükkel tesszük, mint x = 1 esetén. Monotonitás. A számtani-mértani egyenlőtlenséget használva:
ahonnan ( n + 1)-edik hatványozással:
Tehát a címbeli sorozat monoton nő.
4. (Számtani és mértani közepek közötti egyenlőtlenség n=2-re) Igazoljuk, hogy minden x és y nemnegatív valós számokra
(Útmutatás: Induljunk ki az ( x + y) 2 nemnegativitásából. ) 5. (Számtani és mértani közepek közötti egyenlőtlenség) Igazoljuk, hogy minden,,,...,, nemnegatív valós számra
(Útmutatás:. )
12. o. Számtani sorozat - 1. könnyű feladat - YouTube
Szóval akkor nem is a sorozatokkal van a bajod, hanem az egyenletrendszer megoldással. Amit BKRS írt, az is jó persze, de menjünk inkább egyszerűen. Ez az egyenletrendszer: 5a + 10d = 25 a+d = a·q a+4d = a·q² Van 3 egyenlet és 3 ismeretlen. Az a cél, hogy egy-egy lépés után mindig eggyel kevesebb ismeretlen és eggyel kevesebb egyenlet legyen. 1. lépés: A 'q' csak két helyen fordul elő, kezdjük mondjuk azzal. (Lehetne bármi mással is... ) A 2. egyenletből kifejezzük q-t: (1) q = (a+d)/a Ezt az egyenletet jól meg is jelöljük valahogy, én úgy, hogy elé írtam (1)-et, majd kell még. Aztán q-t behelyettesítjük mindenhová, ahol előfordul, most ez csak a harmadik egyenlet: a+4d = a·(a+d)²/a² Ezzel el is tüntettük a q-t, a két utolsó egyenlet helyett lett ez az egy. (Az első továbbra is megvan). Alakítsuk ezt tovább: a+4d = (a+d)²/a a(a+4d) = (a+d)² a² + 4ad = a² + 2ad + d² 2ad = d² Most d-vel érdemes osztani, de ilyenkor mindig meg kell nézni azt, hogy mi van, ha d éppen nulla (mert hát 0-val nem szabad osztani, de attól még lehet nulla is esetleg) Ha d=0, akkor ez lesz az eredeti első egyenlet: 5a + 10·0 = 25 a = 5 Vagyis ez egy olyan számtani sorozat, aminek minden tagja 5.
- Szép jó reggelt szép napot
- Számtani sorozat feladatok megoldással
- Számtani sorozat feladatok megoldással online